Mi az a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)?

Mi az a COPD?

Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) egy légúti betegség, amely a tüdőt érinti, és megnehezíti az egyének normális légzését. A COPD a tüdőbetegségek egy csoportját jelenti, a fő betegségek a tüdőtágulás és a krónikus hörghurut. Ez egy hosszú távú állapot, amely negatívan befolyásolja a beteg egészségét és mindennapi életét.

Ez a betegség elsősorban a cigarettafüstnek és más káros gázoknak és részecskéknek való kitettség. Míg sokáig azt hitték, hogy a férfiak, különösen a 40 év feletti férfiak hajlamosabbak a COPD-re, a nőknél is egyre gyakrabban diagnosztizálják ezt a betegséget. Annak ellenére, hogy a krónikus obstruktív tüdőbetegség nagyon gyakori betegség a világ lakossága körében, sokan még nincsenek tisztában a helyzet súlyosságával. Ebben a cikkben részletesebben elmagyarázzuk, mi a COPD és hogyan kezelik.

Hogyan hat a tüdejére?

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) szűkíti a légutakat és tartósan károsítja a tüdőt. Amikor belélegzünk, a levegő elágazó légutakon keresztül mozog, amelyek fokozatosan csökkennek, amíg apró légzsákokba nem kerülnek. Ezek a légzsákok (alveolusok) lehetővé teszik a szén-dioxid kilépését és az oxigén bejutását a keringésbe. COPD-ben a gyulladás idővel maradandó károsodást okoz a légutakban és a tüdő légzsákjaiban. A légutak begyulladnak, megduzzadnak, és megtelnek nyálkával, ami korlátozza a légáramlást. A légzsákok elveszítik szerkezetüket és szivacsosságukat, így nem tudnak olyan könnyen megtelni és kiürülni, ami megnehezíti a szén-dioxid- és oxigéncserét. Ez olyan tüneteket eredményez, mint a légszomj, zihálás, köhögés és váladék.

Mik a COPD tünetei?

A COPD korábbi szakaszaiban az állapot tünetei a szokásos megfázáshoz hasonlíthatnak. A személy enyhe edzés után légszomjat érezhet, napközben köhöghet, és gyakran meg kell tisztítania a torkát.

A betegség előrehaladtával a tünetek észrevehetőbbé válnak. Az alábbiakban felsoroljuk a COPD gyakori tüneteit:

• légszomj
• Krónikus köhögés, amelyet váladék vagy nyálka kísér
• Tartós zihálás, zajos légzés
• Gyakori légúti fertőzések
• Gyakori megfázás és influenza
• Mellkasi szorítás
• A bokák, lábak vagy lábak duzzanata
• Letargia

Mivel a betegség kezdetben enyhe tünetekkel jelentkezik, sokan hajlamosak először elvetni. Ha a beteg nem részesül időben kezelésben, a tünetek egyre súlyosbodnak, és befolyásolják a személy életminőségét. Ha az említett tünetek közül többet észlel, rendszeresen dohányzik, és 35 évesnél idősebb, fontolóra veheti a COPD lehetőségét.

Mi okozza a COPD-t? Ki van veszélyben?

Bár néha olyan embereket érint, akik soha nem dohányoztak, a COPD hátterében a leggyakoribb ok a dohányzás története. A dohányosoknál körülbelül 20%-kal gyakrabban diagnosztizálnak COPD-t, mint a nemdohányzóknál. Mivel a dohányzás fokozatosan károsítja a tüdőt, minél hosszabb a dohányzás története, annál nagyobb a kockázata ennek az állapotnak a kialakulásának. Nincsenek biztonságos füstölt dohánytermékek, beleértve a cigarettát, a pipát és az e-cigarettát. A passzív dohányzás COPD-t is okozhat.

Rossz levegőminőség COPD kialakulásához is vezethet. A káros gázoknak, gőzöknek és részecskéknek való kitettség rosszul szellőző helyeken a COPD fokozott kockázatához vezethet.

A COPD-s betegek csak kis százalékánál az állapot összefügg a genetikai rendellenesség ami az alfa-1-antitripszin (AAt) nevű fehérje hiányához vezet.

Hogyan diagnosztizálható a COPD?

Mivel a betegség más kevésbé súlyos állapotokhoz, például a megfázáshoz hasonlít, gyakran félrediagnosztizálják, és sokan csak akkor veszik észre, hogy COPD-ben szenvednek, amíg tüneteik nem súlyosak. Ha fontolóra veszi a COPD lehetőségét, felkeresheti kezelőorvosát a diagnózis felállítása érdekében. Számos módja van a COPD diagnosztizálásának. A diagnosztikai vizsgálatok, a fizikális vizsgálat és a tünetek mind hozzájárulnak a diagnózishoz.

Állapotának diagnosztizálásához meg kell kérdezni a tüneteiről, a személyes és családi kórtörténetéről, valamint arról, hogy volt-e kitéve tüdőkárosodásnak, például dohányzásnak vagy bármilyen hosszú távú káros gázoknak való kitettségnek.

Ezután kezelőorvosa számos vizsgálatot rendelhet el az Ön állapotának diagnosztizálására. Ezekkel a tesztekkel pontosan diagnosztizálható, hogy van-e COPD-je vagy más állapota. Ezek a következők lehetnek:

• Tüdő (tüdő) működési tesztek
• Mellkas röntgen
• CT vizsgálat
• Az artériás vérgáz elemzése
• Laboratóriumi tesztek

Az egyik leggyakoribb tüdőfunkciós tesztet egyszerű tesztnek nevezik spirometria. A vizsgálat során a pácienst arra kérik, hogy lélegezzen be egy spirométer nevű gépbe. Ez a folyamat méri a tüdő működését és légzési kapacitását.

Melyek a COPD szakaszai?

A COPD tünetei az idő múlásával fokozatosan súlyosabbá válnak. A Nemzeti Szív-, Tüdő- és Vérintézet és az Egészségügyi Világszervezet Globális Kezdeményezése a krónikus obstruktív tüdőbetegségért (GOLD) program szerint a COPD-nek négy szakasza van.

Korai szakasz (1. szakasz):

A korai stádiumú COPD tünetei nagyon hasonlóak az influenzához, és félrediagnosztizálhatók. Ebben a szakaszban a légszomj és a tartós köhögés, amelyhez váladék is társulhat.

Enyhe stádium (2. szakasz):

A betegség kialakulásával a korai stádiumban tapasztalt tünetek felerősödnek, és egyre jobban érezhetővé válnak a beteg mindennapi életében. A légzési nehézségek fokozódnak, és enyhe fizikai megterhelés után is légzési problémák jelentkezhetnek. Más tünetek, például sípoló légzés, letargia és alvászavarok kezdődnek.

Súlyos szakasz (3. szakasz):

A tüdő károsodása jelentőssé válik, és nem tudnak normálisan működni. A tüdőben lévő légzsákok falai tovább gyengülnek. Kilégzés közben nehezebbé válik az oxigén felvétele és a szén-dioxid eltávolítása. Nehezebbé válik az oxigén belégzése és a szén-dioxid kilégzése. Az összes többi korábbi tünet tovább romlik és gyakoribbá válik. Új tünetek, például szorító érzés a mellkasban, rendkívüli fáradtság és gyakoribb mellkasi fertőzések figyelhetők meg. A 3. szakaszban hirtelen fellángolási periódusokat tapasztalhat, amikor a tünetek hirtelen súlyosbodnak.

Nagyon súlyos (4. szakasz):

A COPD 4. stádiuma nagyon súlyosnak számít. Minden korábbi tünet tovább romlik, és a fellángolások gyakoribbak. A tüdő nem működik megfelelően, és a tüdő kapacitása körülbelül 30%-kal kisebb a normálisnál. A betegek légzéssel küzdenek még akkor is, ha mindennapi tevékenységet végeznek. A COPD 4. stádiumában gyakoriak a légzési nehézségek, tüdőfertőzések vagy légzési elégtelenség miatti kórházi kezelések, és a hirtelen fellángolások végzetesek lehetnek.

Kezelhető a COPD?

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) diagnózisát követően minden bizonnyal sok kérdése lesz. A COPD-ben szenvedő betegek nem ugyanazokat a tüneteket tapasztalják, és minden személynek más-más kezelésre lehet szüksége. Kulcsfontosságú, hogy megbeszélje kezelési lehetőségeit kezelőorvosával, és tegye fel kérdéseit.

• A dohányzás abbahagyása
• Inhalátorok
• COPD gyógyszerek
• Tüdőrehabilitáció
• Kiegészítő oxigén
• Endobronchiális billentyű (EBV) kezelés
• Sebészet (bullektómia, tüdőtérfogat-csökkentő műtét vagy tüdőtranszplantáció)
• COPD ballon kezelés

Miután diagnosztizálták Önnél a COPD-t, kezelőorvosa a tüneteinek és állapotának stádiumának megfelelően megfelelő kezeléshez vezeti Önt.

COPD ballon kezelés

COPD ballon kezelés egy forradalmi módszer a krónikus obstruktív tüdőbetegség kezelésében. A művelet magában foglalja az egyes elzáródott hörgők mechanikus tisztítását egy speciális eszköz segítségével. Miután a hörgők megtisztultak és visszanyerték egészséges működésüket, a beteg könnyebben lélegezhet. Ez a művelet csak néhány speciális kórházban és klinikán érhető el. Mint CureBooking, néhány ilyen sikeres létesítményen dolgozunk.

Ha többet szeretne megtudni a COPD ballon kezeléséről, forduljon hozzánk ingyenes konzultációért.

---